Pavlics Babett: Kiberbiztonság és internetes fizetési kockázatok (trendek és tippek egy pénzügyi infrastruktúra szemszögéből)

A kiberbiztonság, kiberreziliencia napjainkban sokkal fontosabb, mint valaha volt. A Magyar Nemzeti Bank még 2022-re vonatkozó (2023-as) fizetésforgalmi jelentésében publikált adatok szerint az internetes csalások száma és értéke soha nem látott mértékben növekszik:

- A kártyás csalások száma 2021. és 2022. között darabszámban 74%-ot nőtt (160 ezer darabra), míg értékben több mint duplájára emelkedett: 4 milliárd forintra

- Az egyéb (átutalási és egyéb elektronikus bankműveleti) csalások értéke 2022-ben már elérte a 9 milliárd forintot (y/y +256%), ami kb. 6000 db csalással érintett ügyletből történt (darabszám 2021-hez képest duplázódott).

A csalások egy részében a bankok és kártyatársaságok helyt állnak, de sajnos – mint más bűncselekmények esetében is – a legtöbb kár magukat az ügyfeleket éri, a rendőrségi nyomozás rendszerint sikertelenül zárul.

A vállalatok között végzett felmérések szerint a cégek 73%-a szintén tapasztalt már kibertámadást, ami már más jellegű. A vállalati térben az adatbiztonság, üzleti titkok védelme, az operációt biztosító rendszereink stabilitása is kulcskérdés.

- Mik a legjellemzőbb csalások a lakossági ügyfeleket érintő esetekben?

- Mire figyeljünk, hogy lehetőség szerint ne essünk áldozatul a csalóknak? Mit tegyünk ha csalásra gyanakszunk?

- Milyen trendek figyelhetőek meg a vállalati kiberbiztonság területén (zsarolóvírus, adathalászat, ellátási lánc sérülése, home office és operációs biztonság)?

-  Milyen szabályozói törekvések vannak a pénzügyi szektorban?

- Mit tehetünk vállalatként, hogy felkészültebbek legyünk kibervédelem területén?

Babett nem kiberbiztonsági szakértő, de az a szektor, amiben dolgozik különösen érintett a kiberbiztonsági kérdésekben, így megpróbál néhány – remélhetőleg mindenki számára hasznos információval szolgálni a fenti kérdésekben.